A Bristol melletti Chipping Sodburyben sz�letett 1965. j�lius 31-�n.

4 �ves kor�ban Winterbourne-be (Bristol el�v�ros�ba, n�h�ny kilom�terre r�gi lakhely�kt�l) k�lt�ztek. Itt a szomsz�dban lakott k�t testv�r (egy kisfi� �s egy kisl�ny) akiknek a vezet�kneve Potter volt, ez akkor annyira tetszett az �r�n�nek, hogy sosem felejtette el. A saj�t nev�t viszont nem szerette, mert mindig cs�folt�k (a Rowling �s a Rolling �sszecseng�se miatt).

Im�dta a fantasztikus t�rt�neteket, melyeket �desapja olvasott fel neki vagy amit m�r � olvasott. Kedvencei voltak: Kenneth Grahame: The Wind in the Willows (Magyarorsz�gon a B�kav�ri uras�g c. film), C. S. Lewis: The Chronicles of Narnia (film: Walt Disney Studios, 2005. kar�csony), de a legkedvesebb k�nyve Elizabeth Goudge: The Little White Horse-a volt.

M�r kiskor�ban t�rt�neteket mes�lt k�t �vvel fiatalabb h�g�nak. Els� t�rt�net�t, mely egy Ny�l nev� ny�lr�l sz�l, amelyben szerepelt egy nagy m�hecske, akit Ms. M�hecsk�nek h�vtak, mind�ssze �t vagy hat�ves kor�ban �rta.

A sz�lei igazi londoniak voltak �s mindig az volt az �lmuk, hogy vid�ken lakhassanak. 9 �ves kor�ban Tutshillbe (Wales, kis falu Chepstow mellett) k�lt�ztek. Nagyon boldogak voltak testv�r�vel, hogy a t�gas mez�k�n vagy a Wye foly� partj�n j�tszhattak. Az �ltal�nos iskola azonban r�gi �s kicsi volt, a tan�r pedig szigor�.

A k�z�piskol�ban a kedvenc tant�rgya az angol volt, viszont a torna�r�kat nem szerette (egyszer el is t�rt a karja). A kedvenc elfoglalts�ga volt, hogy az eb�dsz�netben bar�tainak �s oszt�lyt�rsainak folytat�sos t�rt�neteket mes�lt.

Tanulm�nyait 1983-ban az Exeter Egyetemen (D�l-Anglia) folytatta, ahol franci�t �s klasszika-filol�gi�t hallgatott. Ek�zben egy �vig P�rizsban is tanult. Sz�lei meg voltak gy�z�dve, hogy csod�latos karriert fog befutni k�tnyelv� titk�rn�k�nt. Tanulm�nyai befejez�se ut�n Londonba ment, az Amnesty Internationaln�l helyezkedett el mint titk�rn�, ahol Afrika francia nyelv� r�sz�nek emberi jogi probl�m�ival foglalkozott. A legjobban az tetszett neki az irodai munk�ban, hogy amikor nem figyelt r� senki, t�rt�neteket g�pelhetett a sz�m�t�g�p�be.

1990 nyar�n sokat utazott a Manchesterb�l Londonba tart� vonaton, �s ekkor fogalmaz�dott meg benne az �tlet egy fi�r�l, aki var�zsl�, de ezt nem tudja �s egy var�zsl�iskol�ba fog j�rni. Az eg�sz t�rt�net krist�lytiszt�n megsz�letett a fej�ben. Mikor n�gy �r�val k�s�bb lesz�llt a vonatr�l a King's Cross P�lyaudvaron, m�r t�bb karaktert �s helysz�nt is kital�lt. A t�rt�neten az eb�didej�ben dolgozott, pubokban �s k�v�h�zakban. K�zben r�vid t�rt�neteket �s k�t m�ig kiadatlan feln�tteknek sz�l� novell�t is �rt, de ideje nagy r�sz�ben a Harry Potter-t�rt�netekkel foglalkozott.

1991-ben kil�pett munkahely�r�l �s Oport�ba (Portug�lia) k�lt�z�tt, ahol angolt tan�tott. Szeretett tan�tani, annak ellen�re, hogy a di�kjai „Rolling Stone"-nak sz�l�tott�k. D�lut�nonk�nt �s este tan�tott, �gy d�lel�tt jutott ideje az �r�sra �s folytathatta a var�zsl�fi� t�rt�net�t.

1992. okt�ber 16.-�n f�rjhez ment Jorge Aranteshez, aki a hadseregben szolg�lt (k�s�bb egy t�v�n�l dolgozott), �s 1993. j�lius 27.-�n megsz�letett l�nyuk, Jessica Rowling Arantes. F�rj�t�l azonban hamarosan elv�lt. Nem sokkal k�s�bb csecsem� kisl�ny�val �s b�r�ndj�vel, amely tele volt Harry Potter feljegyz�sekkel �s fejezetekkel, visszautazott Angli�ba, ahova 1994 kar�csony�n �rkezett meg. Sk�ci�ba, Edinburgh-ba k�lt�ztek, ahol h�ga, Di is lakott. Egy tan�ri �ll�st szeretett volna kapni, de el�tte be akarta fejezni k�nyv�t. Hogy ne a nyirkos, f�tetlen lak�sban legyenek, Rowling l�ny�val eg�sz napj�t egy k�v�h�zban t�lt�tte, itt fejezte be Harry Potter t�rt�net�t. Neh�z helyzet�ben a Sk�t M�v�szeti Tan�cst�l k�rt t�mogat�st, amit meg is kapott, mikor a k�nyv�t befejezte.

Ezut�n elkezdett kiad�t keresni, de sorban utas�tott�k el. V�g�l Londonban tal�lt egy �gyn�k�t (Christopher Little), akinek siker�lt eladnia 1996 augusztus�ban a Harry Potter �s a b�lcsek k�ve (Harry Potter and the Philosopher's Stone) k�zirat�t az angliai Bloomsbury Children's Books kiad�nak, kb. 4000 doll�r�rt.

Az �r�n� elhelyezkedett franciatan�rk�nt, amikor megtudta, hogy k�nyv�t ki fogj�k adni. Az iskol�ban, ahol tan�tott, a Rawhide c�m� filmsorozat egyik bet�tdal�t (Rolling, rolling, rolling, keep those wagons rolling...) �nekelt�k neki k�rusban a di�kok.

A k�nyv 1997 j�nius�ban jelent meg Angli�ban. Az �r�n� sok�ig azt gondolta, hogy nem fogj�k felfedezni. T�vedett, 1997-ben elnyerte a British Book Awards Children's Book of the Year �s a Smarties Book Prize Gold Medal for ages 9-11 d�jakat.

N�h�ny h�nappal k�s�bb a Bologna Children's Book V�s�ron, Arthur Levine, a Scholastic Books szerkeszt�-igazgat�ja megv�s�rolta az amerikai kiad�si jogokat 105 000 doll�r�rt. Az �r�n� ekkor felmondta tan�ri �ll�s�t, hogy minden idej�t a Harry Potter-sorozat �r�s�nak szentelhesse. Az USA-ban a k�nyv 1998 szeptember�ben jelent meg Harry Potter and the Sorcerer's Stone c�men.

2000-ben a Warner Brothers megvette a sorozat filmjogait.

2001. december 26.-�n h�zasodott �ssze m�sodik f�rj�vel Dr. Neil Murray orvossal, Perthshire-ben. 2003. m�rcius 23.-�n megsz�letett fi�k, David Gordon Rowling Murray. 2005. janu�r 23.: l�nyuk, Mackenzie Jean Rowling Murray

• A Harry Potter �s a b�lcsek k�ve londoni d�szbemutat�j�n 2001. november 5-�n Cher, Sting �s a kir�lyi csal�d n�h�ny tagja mellett Joanne Rowling is jelen volt. A film magyarorsz�gi bemutat�ja 2001. december 13-�n volt.

• A film k�s�rõzen�je CD-n m�r okt�ber 30-�n az amerikai lemezboltokba ker�lt. A londoni gyerekek a h�t v�g�n r�vid �zel�tõt kaphattak John Williams, az E.T. �s a Csillagok h�bor�ja Oscar-d�jas zeneszerzõj�nek muzsik�j�b�l, amikor a Hyde Parkban a CBBC Proms in the Park-rendezv�nyen felcsend�lt Hedwig t�m�ja.

• A k�zelm�ltban jelent meg k�t a Harry Potter t�rt�netekhez kapcsol�d� k�nyvecske: Quidditch Through The Ages �s a Fantastic Beasts And Where To Find Them, ezek bev�tel�t az �r�nõ a BBC seg�ts�g�vel j�t�kony c�lokra ford�tja. A k�t k�nyvecske m�r magyar nyelven is olvashat� - term�szetesen az Animus kiad� j�volt�b�l: A kviddics �vsz�zadai �s Legend�s �llatok �s megfigyel�s�k c�mmel.

• A Harry Potter �s a b�lcsek k�ve c�mû film (amerikai) premierje 2001. november 16-�n volt. A filmet Chris Columbus rendezi, akinek olyan filmek fûzõdnek a nev�hez, mint a Reszkessetek bet�rõk vagy a Mrs Doubtfire. Harry Pottert a 11 �ves Daniel Radcliffe j�tsza, aki egy BBC filmben j�tszotta m�r David Copperfieldet is. A tov�bbi szerepeket olyan szt�rok j�tsz�k, mint John Cleese (Monty Python csoport), Robbie Coltrane (Ap�c�k a p�cban), Richard Harris (Gladi�tor) �s Alan Rickman (�rtelem �s �rzelem).

• Joanne Rowlingot 2004. augusztus�ban az Exeteri Egyetem irodalomt�rt�neti d�szdoktor�v� avatt�k.

• a Harry Potter k�nyveket eddig 43 nyelvre ford�tott�k le, �s 50 orsz�gban jelentek meg.

• Stephen King a k�vetkezõket �rta a New York Timesban: „Megk�nnyebb�ltem, hogy h�r�l adhatom, a Harry Potter negyedik r�sze ugyanolyan j�, mint az elsõ h�rom k�nyv”.

• Az �r�nõ a k�vetkezõket mondta k�nyvei siker�rõl: „Amerik�ban ezr�vel j�ttek a gyerekek a felolvas� estjeimre. Csod�latos volt, de egyben kiss� ijesztõ is, hisz nem vagyok egy Spice Girl...”.

• Amerik�ban feketelist�ra ker�ltek a Harry Potter k�nyvek: a lista szerencs�re csak aj�nl�s, amely szerint az ezen tal�lhat� 100 k�nyv k�ros a gyermekekre �s nem szabadna iskolai- �s egy�b k�nyvt�rakban tartani. A k�tetek �gy azt�n nagyon illusztris t�rsas�gba ker�ltek, olyan klasszikusok tal�lhat�k itt, mint Salinger Zabhegyezõje, Mark Twain Huckleberry Finnje, valamint William Goldingt�l a Legyek ura �s John Steinbecktõl az Egerek �s emberek.

• N�metorsz�gban a negyedik k�tet megjelen�se elõtt az ottani c�mlaptervezõ, Sabine Wilharm k�t c�mlapterv�t k�zz�tette a www.harrypotter.de c�men, hogy az olvas�k v�lassz�k ki, melyik bor�t�val jelenjen meg az �j k�nyv.

• 1974-ben a 9 �ves Joanne Rowling csal�dja Winterbourne-be k�lt�zik, ahol hug�val sokat j�tszik a szomsz�d gyerekekkel, k�zt�k egy Ian POTTER nevû fi�val, akinek mindig k�l�n�s �tletei voltak: csig�kat k�lt�ztetett a piknikes t�ny�rokba, r�vette a t�bbieket, hogy gyalogoljanak �t a frissen betonozott j�rd�n...

• Joanne Rowling elsõ �r�sk�s�rleteit m�r �t-hat �ves kor�ban olvashatt�k sz�lei (ha el nem rejtette elõl�k). �gy azt�n nem csoda, ha az iskol�ban az angol volt a kedvenc tant�rgya. Tov�bbra is �rogatott t�rt�neteket, de ezeket senkinek nem mutatta meg.

• Az iskola ut�n franci�t tanult - sz�lei �gy gondolt�k a m�sodik nyelvvel j� titk�rnõi karriert fut majd be. De ezzel a fajta munk�val soha nem tudott igaz�n megbar�tkozni. Szerinte az irodai munk�ban csak az a j�, hogy t�rt�neteket �rhatunk a PC-nk sz�vegszerkesztõj�be - ha �pp senki nem n�z oda.

• 26 �ves kor�ban feladta az irodai munk�t, �s ettõl fogva angolt tan�tott idegen nyelvk�nt. Ennek egy kellemes k�vetkezm�nye volt - felt�ve, hogy d�lut�n, vagy este tan�tott -, hogy d�lelõtt�nk�nt volt ideje az �r�sra. Ebben az idõben kezdte el �rni az elsõ Harry Potter k�nyvet is melynek befejez�s�re 5 �vet kellett m�g v�rni...

• K�n�ban az egymilli� p�ld�nysz�mban megjelent elsõ k�tet fõhõs�t Hali Bota-nak h�vj�k.

D�jak

• Nestl� Smarties Book Prize 1997 Gold Medal 9-11 years
• FCBG Children's Book Award 1997 Overall winner and Longer Novel Category winner
• Birmingham Cable Children's Book Award 1997
• British Book Awards 1997 Children's Book of the Year
• Young Telegraph Paperback of the Year 1998
• Sheffield Children's Book Award 1998
• Whitaker's Platinum Book Award 2001
• Scottish Arts Council Book Award 2001
• Children's Book Award in 9-11 category 2001
• Whitaker's Platinum Book Award 2001
• Winner of the Hugo Award 2001